Az úgy volt, hogy a szekrény mélyéről előkerült egy ütött - kopott óra. Ne kérdezzétek, hogy mikor és miért került a szekrénybe. Nem tudom. Nagyon leharcolt állapotban volt. A számlapja felvált, a mutatok meghajlottak és a festék elkezdetett leperegni. Mondhatni megérett a kidobásra. Mikor a kezembe vettem szinte könyörgött, hogy újítsam fel.
- jól van - mondtam - kapsz egy szép légies, felhős dizájnt.
Először darabokra szedtem. Amennyire csak lehetett leszedtem róla a festéket. Sajnos foltokban megmarat. Na nem baj, majd megpróbálom valahogy beépíteni a mintába. Az egész felületet lealapoztam fehérre. Ekkor jött a meglepetés. A megmaradt gyári barna festék répás-rózsaszínesre színezte a festéket. Elvetetem az eredeti ötletem és a keretet baba rózsaszínre festettem. Jól néz ki de kell még valami. Végig túrtam a szalvétáim, de egyik sem volt az igazi. Elő a gépet. Régebben találtam egy egyszerű de szép rózsa mintát ami eddig semmihez sem illet de az órához tökéletes. Már csak egy kérdés maradt, milyen színű legyen? Először aranyra gondoltam, de túl giccses lett volna. Aztán a piros jutott eszembe, de az meg túlságosan rikító. Végül a fehéren rózsaszín és rózsaszínen fehér mellett döntöttem. Jó döntés volt. Nem csak megtartotta az elegáns stílust de a színeket is egységbe kovácsolta. Már csak az üveglapokat tartó gombokat kellett fehérre festeni. Mikor a keret megvolt jöhetett a számlap. Először egy bájos kislány került a számlapra, hatalmas csokorral a kezében. Gondoltam, hogy baba szobába éppen jó lesz. Bele is szabtam a helyére. Végül mégsem ezt a verziót választottam. Valahogy olyan túlzsúfoltnak tűnt. Elővettem a régi számlapot és helyre hoztam. A helyére ragasztottam. Szép mutatók került rá. Össze rakáskor még a gombokat megerősítettem egy kis pillanat ragasztóval, hogy biztosan tartsanak. Én elégedett vagyok az eredménnyel.
Te mit gondolsz, milyen lett?
Te mit gondolsz, milyen lett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése