Előfordul, hogy a nagymama kincsei a szűvünkhöz nőnek. A lakásunk stílusához viszont nem illenek. Ilyenkor el kell dönteni mi legyen a sorsuk. Száműzzük a padlásra, fájó szívvel váljunk meg tőlük vagy esetleg alakítsuk át őket.
Hozzám két ilyen kincs került. Kopottak és csúnyácskák voltak. A legkevésbé sem voltak mutatósak. Az értékük is minimális volt. Nem volt érdemes megőrizni az eredeti állapotukat. Átfestettem őket.A kis kancsónak igyekeztem megőrizni a népi jellegét. Az angyalkának vidám színeket szántam, kicsit légiessé téve a csipkével.
Mit szóltok hozzájuk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése